Persze-persze, én is tudom, hogy noha egy magánbank végső soron ugyanúgy csak az árrésért, a profitért dolgozik, mint egy újságárus, azért a bankrendszernek alapvető szerepe és feladata van a nemzetgazdaság megfelelő működésében (likviditás biztosítása stb.). Na de ezt a tankönyvek biztos jobban meg tudják fogalmazni, úgyhogy hagyjuk is.
Beszéljünk inkább arról, hogy miért gondolja szinte minden nehézségekkel küzdő vállalkozó úgy, hogy a problémáikat kizárólag rajtuk kívül álló tényezők okozzák, és többek között a bankok feladata lenne visszakérdezés nélkül pénzelni őket? Ez egy TÉVHIT! Az iskolákban még tisztán szétválaszthatók a hülye, az átlagos, és a jó aggyal rendelkező tanulók (szándékosan nem a kapott jegyekről beszélek), amikor azonban a vállalkozások nehéz helyzetéről esik szó, sosem a vállalkozók képességei, felkészültsége és/vagy munkamorálja kerül megkérdőjelezésre. Vállalkozni ugyebár bárki tud, nem kell hozzá IQ tesztet írni, szóval egyáltalán nem kézenfekvő, hogy ha valakinek cége van, akkor ő tökéletes üzletember és szakember.
Egy banki hitelező naponta találkozik olyan vállalkozókkal, akik sértődötten távoznak, miután nem sikerült fedezet nélkül, 0%-os kamaton hitelt felvenniük világmegváló elképzeléseik finanszírozására. Ilyenkor orruk alatt dörmögve szidják a kizsákmányoló bankokat, a kormányt, Amerikát stb. Lehet azon vitatkozni, hogy a bankok feltételei, elvárásai mennyire fair-ek vagy életszerűek, és biztosan sok értelmes, szorgalmas vállalkozót is elzavarnak, ugyanakkor egyes vállalkozók néha magukba is nézhetnének:
Nem lehet, hogy azért nem megy a lepattant éttermem, mert tahók a pincéreim és szar a kaja?
Nem lehet, hogy azért nem tetszettem a bankban, mert riasztotta őket a fejemre tetovált sas vagy mert nem tudok írni?
Nem lehet, hogy azért nem megy a webshopom, mert csak én tudok a létezéséről?
Posztomat a Malackaraj blogról ellesett komment ösztönző trükkel zárom:
Önök jó vállalkozók?
