HTML

Tévhitek blogja

A kendőzetlen igazság bosszantó tévhitekről, téveszmékről...

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

Friss topikok

Linkblog

HTML

Tévhit #52: Volt osztálytárssal összefutva le kell állni beszélgetni

2010.02.16. 18:27 :: misbelief

Az osztálytalálkozók feleslegességéről hajdanán már értekeztem, mai posztom témája némileg az ott leírtakhoz kapcsolódik...

Budapesti lakosként velem szerencsére viszonylag ritkán esik meg, de hosszabb időtávon belül sajnos elkerülhetetlen, hogy jártamban-keltemben össze ne fussak olyan "ismeretlen ismerősökkel", akiknek a vezetéknevére sem nagyon emlékszem, ugyanakkor tudom, hogy a találkozást nem lehet egy egyszerű köszönéssel lerendezni. Még akkor sem, ha biztos vagyok benne, hogy a dolog a másik félnek ugyanannyira kellemetlen! Az esetek 99%-ában olyan volt osztálytársakról vagy kollégákról van szó, akikkel ugyan több éven át egy szűkebb közösségben éltünk, de annak idején nem váltottunk egymással túl sok szót (konkrétan leszartuk egymást), viszont az illem azt kívánja, hogy 10 év múlva élénken érdeklődjünk a másik élete iránt.

TÉVHIT! Sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha az ilyen találkozásokat egy fejbólintással elintézhetnénk, ehelyett a zavart felek általában kényszert éreznek, hogy leálljanak és feszengő beszélgetésbe kezdjenek. A témák általában a „kivel mi van”, illetve a „ki kivel találkozott az elmúlt években” köré csoportosulnak, és általában 3 percen belül kifogynak (kivéve, ha egy ún. szófosóval állunk szemben).

A szóban forgó találkozásoknak egyébként számos válfaja van, némelyik kevésbé kellemetlen, némelyik viszont felér egy szóbeli szigorlat feszültségével. Néhányat felsorolnék, a továbbiakat esetleg várom olvasóimtól:

Tömegközlekedési járművön: Talán a legrosszabb, és ha nincs szerencsénk, akkor beszélgetőtársunk hozzánk hasonlóan végállomástól végállomásig utazik. A bezártság, a tömeg és a jármű zajának túlkiabálása miatti közelség (intim szféra) csak tovább növeli frusztrációnkat. Tipikus jelenség a találkozás sokkját követő „ki meddig megy” tapogatódzás. Az jár jobban, aki másodikként árulja el úticélját, hiszen adott esetben tud trükközni, pl. frappánsan rá tudja vágni a következő megálló nevét (ezért igazán megéri megvárni a következő buszt/metrót/villamost!). Alkalmazható természetesen a „nem észrevevés” stratégiája is, de persze csak ha megvan a kellő távolság.

Üdülőhelyen: Szintén nagyon kellemetlen, hiszen borítékolható, hogy a találkozás a következő 7-14 napban számos alkalommal meg fog ismétlődni. Ha a felek hasonlóan is gondolkodnak, ez nyilván nem kerül explicit módon kimondásra, ezért a pihenést némileg beárnyékolhatja egymás tapintatos kerülgetése (napágy foglalás a medence két legtávolabbi sarkában stb.). Ha viszont a másik fél barátkozós fajta, nagy bajban vagyunk - kellemetlen közös vacsorák és egyéb programok prognosztizálhatók!

Utcán szembetalálkozva: Ez talán a legelviselhetőbb, főként télen, maximum 2 perc udvariaskodó beszélgetés után mindenki mehet a dolgára. Az ellentétes útirány miatt fel sem merül, hogy hosszabb ideig kell élveznünk egymás társaságát.

Nemi beteg gondozóban: No comment.

57 komment

Címkék: osztálytalálkozó ismerős emberi kapcsolatok

A bejegyzés trackback címe:

https://tevhit.blog.hu/api/trackback/id/tr201763986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2010.02.16. 20:57:34

különösen kellemetlen, ha az illetőből időközben politikai agitátor lett. akkor aztán gyorsan menekülőre kell fogni...

közlekedő edény 2010.02.16. 22:22:03

De milyen jól jön mikor összefutsz azzal, aki épp kölcsön tud adni hitelmentesen 1.266.345 forintot, mert kell.

Egyébként fura ettől így tartani, ha valóban régen láttad, jól el lehet ütni a szitut, egy hát te sem előnyödre változtál mondattal.

ki kicsoda 2010.02.16. 22:23:08

... ha csak hülyékkel és kellemetlen emberekkel jártál, akkor az a kisegítő iskola volt. Még velük is tud intelligens ember beszélgetni, persze ez a fenti esetre ez nem igaz. Meg tudom érteni, ha nem érzed jól magad a bőrödben.

anitám83 · http://kep.ivpicture.hu/223232.t.jpg 2010.02.16. 22:24:53

3 éve élek Pesten, de akármikor visszamegyek a szülővárosomba, szinte már bujkálok a belvárosban, mert nem tudok úgy ügyintézni, hogy egy délelött kb 10-15 ismerőssel ne találkozzak, és mindenkinek az az első kérdése:Milyen Pesten élni?

skovalsky 2010.02.16. 22:30:48

Nemtom én általában örülök ha szembejön a múlt egy darabkája, biztos én vagyok a hülye vagy az aggasztó szófosó, pedig nem.

skovalsky 2010.02.16. 22:36:26

@Gibbons: mégrosszabb ha az illető időközben mlm ügynök lett és az osztálykirándulásos beb@szás helyett olcsó mosóporokat emleget...

Almaspite 2010.02.16. 22:42:34

Az milyen már, hogy a nemibeteg gondozóban úgy találkozol volt osztálytársaddal, hogy pont ő a doki néni, aki ecsetelné a hitványkádat!

:-)

Mille38 2010.02.16. 22:46:52

Engem alapvetően érdekelnek az emberi sorsok. Kérdező pozícióba helyezkedek és beszéltetem a másikat. Aztán annyit mondok el magamról, amennyit jónak látok. De érdekes dolgokat tudok meg az emberekről és úgy válunk el, mint jó barátok. Vicces, mikor az illető nem is volt osztálytársam, csak iskolatársam és soha nem beszéltem vele az iskolában. Elvből kerülöm ilyenkor a politikát és a hitvitákat, de érdeklődöm a másik családja, munkája felől és megdicsérem a fényképen a gyerekeit vagy az autóját...

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2010.02.16. 22:47:17

Azert, mert egy iskolaba "osztottak be" minket meg nem kell, hogy ismerosnek vagy baratnak tekintsek rajuk.

Utoljara eppen kiszolgalt egy boltban egy ilyen volt cellatars, miutan emlitette, hogy egy osztalyba jartunk, csak annyit mondtam, "Bamulatos" es megkoszontem a visszajarot es tavoztam.

lilly67 2010.02.16. 22:47:31

@skovalsky: Én is így vagyok vele.
Muszáj mindig mindennek a kellemetlen oldalát nézni?
Tipikus viselkedés ez is, és nem is túl szimpatikus. Kamaszkoromban játszottam sokáig, ha küldök egy mosolyt, kedves vagyok, talán az az idegen is jobb kedvű lesz. Nem volt rossz érzés, néha mai is gyakorlom, csak már nehezebben megy.
Ha így állsz hozzá, lehet nem is lesz annyira kellemetlen. Próbálj meg kedves lenni kedves posztíró, előítéletek nélkül. Talán szerzel annak a leszartuk már egymást anno is ismerősnek egy pár kellemes percet, és magadnak is, feszengés nélkül.

múvemáccsó 2010.02.16. 22:47:41

üdülőhely+:
ha fesztiválon találkoztok:
ki mire megy, kivel jött, meddig marad, "akkor este 8-kor - a 'Józsi ül a fűbe' nevű zenekar koncertjén- a nagy színpaddal szemben, a roki emelvénynél.És utána EGYÜTT menjünk el a világzeneire 11kor kezdődő Üzgürü-re, de előtte menjünk el a sátradhoz, és szívjuk el a TE füvedet!!!!!"

a faszt.

balage_81 (törölt) 2010.02.16. 23:27:36

@lilly67: akik jó fejek voltak és kedveltük egymást, azok nyilván nem régi ismerősként jönnek szembe 10 évente, hanem a baráti vagy haveri körünket alkotják ma is. ezért kellemetlen az összes többivel találkozni.

Trollover 2010.02.16. 23:29:13

Az udvariassági körök után dolgokról kell beszélni. A volt osztálytársak, jó ismerősök az embernek segíthetnek a további életében

scsaba1 2010.02.16. 23:33:57

@Almaspite:

Miközben gyerekként egy stréber kis féreg volt a szemedben, aki mindig csak tanul (tulképp ezért is vették fel az orvosira), ezért jóformán naponta aláztad meg és tetted pokollá az életét. Most meg itt ül fehér köpenyben, önelégülten vigyorogva...

Levéltetű 2010.02.17. 00:01:13

Miért kell ettől rettegni? Ha valakivel nem akarsz kommunikálni, nem muszáj. Másrészt szerintem érdekes lehet megtudni, hogy ki hova került, miben tudtok esetleg egymásnak segíteni, stb.

Môžeš mi pomôct'? 2010.02.17. 00:21:13

Végállomásig??!! Na ezt kapjátok ki.
1992. Én és egy faszfej. 16 éves gimis osztálytársak, év közben két szót váltottunk.
Majd busszal (és komppal) a Keletitől Londonig együtt.
Csávó olyanokat bekérdezett, mint Hajdú Péter magáról alkotott képe tudna.
Hosszú út volt ez minden normális embernek körülöttünk.

Môžeš mi pomôct'? 2010.02.17. 00:23:13

És igen - a mai gyerekeknek mondom - akkoriban még elképzelhető volt, hogy normális ember busszal megy Londonba. Határeset.

Rókakígyó 2010.02.17. 00:34:29

Végre... el tudom mesélni, h milyen jó kis blogot olvastam erről a témáról és már mehetek is. Többet nem fog észrevenni. De ezt minden más hülye helyzetre be lehet vetni.

Almaspite 2010.02.17. 00:35:20

@scsaba1: Ja! Az meg már csak hab a tortán, amikor a legkisebb, legvékonyabb, csöndes, visszahúzódó lány osztálytársadat Kovi sztárjaként látod viszont egy ménkü nagy, néger bráneren lovagolva! Ráadásul nem is volt rossz tanuló...

_CaD_ 2010.02.17. 00:59:09

És az ilyen beszélgetések során szokott elhangzani a szokásos "többiekről tudsz valamit?" kérdés! Én erre legszívesebben csak annyit mondanék: "hát nézd meg IWIW-en!"

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2010.02.17. 01:03:18

Őszinte poszt egy súlyos problémáról. Mert egyetértek, az ember nem szívesen viselkedik udvariatlanul, ha egyébként nem természete, és még akkor sem, ha utána bízhat a legközelebbi találkozás beláthatatlan távolságában. Kellemetlen percek, amelyek kellemetlen érzést hagynak maguk után, azon morfondírozva, hogy mennyire voltam paraszt.

Mózes, egy Budapest-London út egy levakarhatatlan ismerőssel, és még életben vagy, ez erős lélekről árulkodik.

Én ezért nem barátkozom senkivel. :-)) Könnyebb az élet barátok nélkül.

De az igazi kemény erőpróba a hallgatók számára lehetett, te is ezt írtad. Én, ha összehoz a sors egy ismerőssel, hát gyorsan kikalkulálom, hogy mennyi időmbe fog kerülni, és úgy döntök, hogy rendben, rááldozom. De ha ugyanezt hallgatnom kell egy másik szenvedő párostól... A muszlimok mondják, hogy a sivatagot Allah azért teremtette, hogy megeddze az igazhitűeket. Én az ilyenek hallgatását tekintem személyiségfejlesztő tűzpróbának, már amíg bírom. De az sem rossz, amikor két teljesen ismeretlen, első látásra is ellenszenves nyugdíjas ül egymás mellé, és előbb a kormány jön, aztán az unokák, aztán a kórházi élmények. A terjedelem szabadon választott.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2010.02.17. 01:42:54

Éppen most botlottam bele, végül is ideillik némiképp: minimalmyller.blog.hu/2010/02/15/buszon_14

Unommáazegészet 2010.02.17. 01:48:25

A legrosszabb, ha valamelyik régi csajoddal futsz össze és nem tudod a nevét. Juj!

hagyma · http://hagyma.blog.hu/ 2010.02.17. 02:23:32

@Unommáazegészet:
ennel is van rosszabb
egyutt jartunk gimiben az n nem veleltlen
es ra 10 evre nem ismertem meg
nem hogy a nevet, de egyaltalan
csak neztem, hogy egy no nagyon figyelget egy etteremben
aztan o jott oda
nem tuftam ki
ma mar az ilyen eselylyek konvertalnak a nullahoz
messzire koltoztem

Nick Leeson 2010.02.17. 06:13:12

@anitám83: Mi a nejemmel 6 éve költöztünk fel Bp.-re, de már lassan utálok a szülővárásomban mászkálni, mert zavar, hogy állandóan ismerősbe botlok. :)
Pl. sorban állok a tesco pénztárnál és jön egy ismerős, elkezd lovagolni azon, hogy mit vettem. Tök gáz.

Nem tudnék már visszaszokni oda.

Egyébként 4-5 év után már kevésbé fognak azon lovagolni, hogy "milyen pesten", ez tapasztalat. :)

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2010.02.17. 08:24:05

Az a legdurvább, ha mlm ügynök lett ez az ismerős :D

Krajcs · http://uralicowboy.blog.hu 2010.02.17. 08:41:26

Nem sokára fogok találkozni az általános iskolástársaimmal, ami külön vicc lesz annak fényében, hogy csupán negyedikig jártam velük :D

Zzoorroo 2010.02.17. 08:48:19

@Almaspite: én vagy két éve találkoztam az egyik osztálytársammal, aki rúdtáncolt az egyik belvárosi gyanús helyen :) Tuti mellek, diszkréten kivarrva, én meg azért nem jártam vele vagy nyolc évvel ezelőtt, mert ő volt az igazgatóhelyettes lánya :)))

nyomtato3 2010.02.17. 08:53:23

Én nagyon örülök, ha találkozom régi ismerősökkel. Egyáltalán nem esik nehezemre néhány barátságos szót váltani vagy beszélgetni. A posztíró antiszociális.

Arilian 2010.02.17. 09:03:34

De nem csak ő ahogy nézem a kommentelőket :)

nyílméregbéka 2010.02.17. 09:05:15

Utcán még ügyesen el lehet kerülni az ilyeneket. Én úgy jártam azonban, hogy a főiskolán kerültem egy csoportba egy általánosos osztálytársnőmmel, akivel nem voltunk jóban (ő az osztályüdvöske, én a 'csöndes lány'). És mivel egyikünk sem ismert senki mást, hát dumálni kezdtünk, de nagyon nem ment; aztán együtt töltöttük az egy órás ebédszüneet egy cukrászdában, de az már végképp kínos csöndbe fulladt.
Hála az égnek, a továbbiakban mindketten találtunk más-más társaságot a 100 fős csoportból(levelező tagozat).
Mai eszemmel egyszerűen elkerülném, mert előre látnám, mi lesz.

mybudapest · http://mybudapest.blog.hu/ 2010.02.17. 09:11:46

az még a jobbik eset, ha 10 év az a 10 év. volt osztálytársam a szomszéd házból jegyzett el egy lányt, így heti átlagban 3szor futunk össze. és minden alkalommal le kell zongorázni, hogy mizu, hova mész, Ott dolgozol még?, többiekkel mi van... na őket szabályosan kerülöm.

meg amikor még középiskolába jártam, egy évig majd minden reggel egy buszon mentem egy alsós osztálytárssal. neki az volt a kedvenc témája, hogy egész úton az egykori osztálytársainkat szidta. vagy az az általános iskolai jó haverom, aki mindig nagyon büszke volt rá, hogy egy évvel idősebb nálam. pár éve amikor találkoztunk, szabályosan meginterjúvolt: érettségi? mondom persze. jogsi? már rég. akkor már mondom, és te? abbahagytam a sulit, de múltkor vettem egy kispolszkit, most a jogsira gyűjtök. ámen.

ehhez képest 2-3 évente egyszer összefutni valakivel kimondottan érdekes.

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2010.02.17. 09:16:15

Tökéletesen érzékletesen írtad le ezt a nagyon kellemetlen szituációt.

Fogalmam sincs, miért kell úgy csinálni, mintha érdekelne egy kvázi idegen ember élete. Pláne falra mászom a fényképek mutogatásától. Szintén ezen a blogon olvastam azt a remek írást, amikor az ismerősök vadidegen gyerekeit kell megcsodálni. Milyen alapon tukmálják ránk a magánéletüket?

Nem az időt sajnálom, hanem egyszerűen utálom az ilyen udvariaskodást.

misbelief · http://tevhit.blog.hu 2010.02.17. 09:18:35

Figyelem! Akik nem ismerik a posztban körülírt érzést, nagy valószínűséggel abba a körbe a tartoznak, akik fotóalbumot hordoznak magukkal a másodunokaöccsük keresztelőjéről! Nem állítom, hogy ezzel bármi baj van, csak tényként közlöm. :)

misbelief · http://tevhit.blog.hu 2010.02.17. 09:20:42

@Reckl_Amál: óbasszus, pont veled párhuzamosan írtam a fénykép mutogatásról... :)

Mocoria 2010.02.17. 09:46:03

Nem csak a régi osztálytárs tud kínos lenni, hanem bármilyen más felületes ismerős.

Sok évvel ezelőtt befizettem egy egynapos autóbuszos kirándulásra, egy olyan helyre, ahová már rég el akartam jutni. Kocsim akkor éppen nem volt. Fotózni akartam, lődörögni, és gondolkodni (épp némi krízishelyzet volt...) Gondoltam, pont jó: egyedül, és mégse egyedül.
Alig helyezkedtem el a buszon, megjelent a lányom osztálytársa, az anyukájával, az öccsével és két nagyszülőjével.... Három felnőtt, két tini gyerek. Minő véletlen, ők is pont erre az útra fizettek be. Na, az valami borzasztó volt. Rögtön sajnálni kezdtek, hogy egyedül vagyok, hiába mondtam, hogy pont ezt szeretném, ezért jöttem egyedül - nem hitték el. Egész nap valamelyik a nyakamon lógott, jó esetben az egész család "körülvett", nehogy unatkozzak vagy rosszul érezzem magam! Egy rohadt fényképet nem tudtam úgy csinálni, hogy valaki ne nyomta volna mellettem a szöveget. Az egyik helyen annyira kész voltam, hogy azt mondtam nekik: "Na, én most egy kicsit bemegyek abba a templomba imádkozni." Reméltem, hogy ott egy kicsit ki tudom fújni magam. Nem hiszitek el, a nagyi oda is bejött velem.

Alig vártam, hogy hazaérjünk, és soha többet nem mentem ilyen kirándulásra egyedül. Inkább lődörgök a városban, ha olyanom van, itt akkor megyek haza, amikor csak akarok.

martong 2010.02.17. 10:53:10

Nemértem, ha nem akarok beszélgetni valakivel akkor egy szevasszal vagy egy kézfogással elintézem. A számomra fontosabb emberekkel meg hetente kéthetente úgyis összeröffenünk. ebből nem kell világméretű problémát csinálni. Az orvossá lett régi ismerős meg kifejezetten hasznos tud lenni.

mybudapest · http://mybudapest.blog.hu/ 2010.02.17. 11:05:14

@martong: éppen ezért szerepel a téma a tévhit blogon. mert sajnos az emberek fele szerint, ha ilyenkor nem állsz le fecsegni akkor egy szociopata bunkó vagy. a legszebb, hogy többnyire ők sincsenek oda a dologért, csak kötelességüknek érzik mint társadalmi konvenciót.

martong 2010.02.17. 11:15:53

@mybudapest: inkább a kommentekre értettem, a tévhit érvényes :)

IndaMuncher 2010.02.17. 16:18:08

Az még faszább, mikor feléd jópofiznak az ilyen régi ismik, meg kikérdeznek mindenről; de valójában csak anyagot gyűjtenek a hátad mögötti fikázáshoz.

2010.02.18. 11:33:25

Én nem bánom, sőt örülök neki.
Egyszer a wiwen találkoztam egy régi osztálytársammal, mivel ő azóta is abban a városban él, és vendéglátósként mindenkit ismer - ellentétben velem, aki 35 éve nem lakom ott, és 20 éve nem is jártam arra- minderől be is számolt.

A tanárok kedvence, jótanuló, szépfiút egy tanyán verték agyon, miután alkolista lévén már oda menekült.
A lányok bálványáról kiderült, hogy a férfiakat szereti.
A mindenki által leézett hülyegyerek bokszoló lett, ma jó menő vállalkozó, az évismétlő szobafestőnek tanult, nagyon jól megy neki, hatalmas villában lakik.
Sokan meghaltak, gyerekkori barátném is - sajnos.
Ki lett alkoholista, ki az aki mozdonyvezető lett, mert mindig is az akart lenni.
Szóval nagyon érdekes volt. Megtudtam hogy 2 lánynak volt a legjobb melle az osztályban, az egyik én voltam. Hát igy utólag is jól esett, kár hogy akkor ezt nem tudtam. (milyen mellek lehettek, ha erre valaki 40 év után is emlékszik?).

Én nagyon örülnék, ha találkozhatnék a régi osztálytársakkal, lehetőleg ilyen bőbeszédű fajtával, de ritkán adatik meg, jóformán soha.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2010.02.18. 23:07:33

Az osztálytársakkal kapcsolatban megint az jön vissza mint az osztálytalálkozós postodnál, mennyire kedvelted őket anno, mennyire ismerted őket, stb. Természetesen az olyan esetekre, akikkel valaha jó ha 2 mondatot beszéltél, teljesen igaz amit írsz. Nekem van olyan volt osztálytársam aki ma haverom és gyakran dumálunk itt-ott, meg van olyan akivel ha összefutnák jól elbeszélgetnénk egy-két sör mellett, de amúgy nem tartom vele a kapcsolatot, és van a harmadik kategória, na náluk egy köszönéssel elintézem.

Nuuk 2010.02.19. 10:34:30

Innen küldöm újfent kézszorításomat a szerzőnek.

A véleményem az, hogy bizonyos emberek között a "dumcsizás" max 5 percig működik. Még azokra is igaz ez, akik réges-régen a felvételi után tartott sorsoláson véletlenül egy osztályba kerültek.

Vannak volt osztálytársaim, akikkel hosszan és színvonalasan el tudok beszélgetni, és vannak olyanok, akikkel egyszerűen annyira nincs témám, hogy teljesen feleslegesnek tartom erőltetni a dolgot. Sőt még a pletykák is hidegen hagynak (pl. kit vertek agyon egy tanyán).

És nem érzem magam antiszociálisnak. Egyszerűen nem azért szeretném kedvelni vagy nem kedvelni az embereket, hogy x éven át egy teremben ültünk-e, hanem önmagukért, azaz hogy jó arc-e, haverkodtunk-e, stb.

kinoxalin 2010.02.19. 18:14:41

Amikor rákattintottam a post-ra, rögtön a vonat jutott eszembe, de aztán megnyugodtam, hogy a tömegközlekedés ki lett emelve. :D
A legborzalmasabb, amikor felszállsz a vonatra, előveszed a könyvet, vagy az mp3 lejátszót, és jön egy olyan volt osztálytárs, akivel 4-8 év alatt 2 mondatot beszéltél, megkérdezi, hogy leülhet e( Nem bazmeg, ne ülj le!), persze igent mondasz, és tudod, hogy 2 órás kínkeserves szenvedés következik, a többi meg a már elhangzottak, a "kivel mi van? (kérdezd őket, ha érdekel)" meg az életének az elmesélése, ami persze felettébb érdekes, csak kurvára nem érdekel.
Aki meg nem ismeri ezt a szituációt, az az a fajta ember, aki nem veszi észre, hogy ő a szófosó, és hogy attól, hogy egy közösségbe voltatok kényszerítve évekig, még nem jelenti azt, hogy jól el tudtok dumcsizni...

Nuuk 2010.02.20. 00:42:30

Kiegészítésnek annyit, hogy a Story magazint sem vásárlom. :)

Másrészt a blog egész filozófiája tetszik. Merjünk gondolkodni, merjünk megkérdőjelezni olyan dolgokat is, amiket akár 10-ből 9 ember helyesel! Próbáljunk meg érveket keresni (pro és kontra), ne csak birkamódra menjünk a nyájjal, "há' mer' mindenki más is ezt csinálja"!

Jómagam végigolvastam az egész blogot, volt amivel egyetértettem, és volt amivel nem.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2010.02.21. 21:31:45

@kinoxalin:
"Aki meg nem ismeri ezt a szituációt, az az a fajta ember, aki nem veszi észre, hogy ő a szófosó, és hogy attól, hogy egy közösségbe voltatok kényszerítve évekig, még nem jelenti azt, hogy jól el tudtok dumcsizni..."

Olvasd el Frengi hozzászólását, aki azt írja, hogy mennyi érdekes pletykát hall ilyenkor. Szerinted ő is ilyen szófosó? Ha igen, akkor hogy szedi össze azt a sok pletykát, hisz ha szófosó, akkor nem hagyná szóhoz a másikat.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2010.02.21. 21:33:28

Szerintem az egésszel az az alapprobléma, hogy aki irtózik az ilyen régi ismerősöktől, az képtelen őszintén megmondani a véleményét és elküldeni azt akivel nem akar beszélni.

meza 2010.02.24. 08:50:48

Egyszer nálam elszakadt a cérna és a következő üzenetet küldtem szét iwiw-en az érintetteknek:

"Drága, Volt Osztálytársaim!

Sajnálom, hogy csak kevesetek található meg az ismerőseim között, úgyhogy csak Ti kapjátok meg az alábbi üzenetet.
Az utóbbi napokban rengeteg levelet kaptam az osztálytalálkozóval kapcsolatosan,és elgondolkodtam.
Vajon miért kell nekem egyáltalán bármi hírt kapnom olyanok felől (tisztelet a kivételnek), akik soha nem
érdekeltek és akiket soha nem érdekeltem? Miért kellene bármiféle közösségi programban részt vennem olyanokkal,
akik az állítólagos "legyszebb éveimet" a lehető legnagyobb mértékben pokollá tették? Miért lenne nekem öröm
látni titeket és szembesülnöm azzal a ténnyel, hogy jól tettem, hogy jó messzire elkerültelek Titeket, Kedves Volt
Osztálytársaim? Ha valakit érdekeltem volna az utóbbi 5 évben az megkeresett volna. Persze, most egy páran mondhatnák,
hogy "de megkerestelek". Igen. 98%-ban érdekből. Ez tovább növellte az amúgy sem jó képet Rólatok. Aki engem valamennyire
érdekelt, felvettem Vele a kapcsolatot, őszintén, érdek nélkül. (Kérem, hogy akik magukra ismertek az utóbbiban,
ne vegyék magukra az üzenetet).
Egy kérésem van. Kínoztatok eleget négy éven keresztül. Felejtsetek el, hagyjatok békén. Nem vagyok kíváncsi Rátok, Kedves Volt Osztálytársaim!

Üdv:
meza"

kinoxalin 2010.02.26. 12:14:54

@Zabalint: Frengi nem bánja, őt érdeklik a pletykák, engem nem. Mesterséges közösség volt, nálam 23 volt osztálytársból 1 ember van, akivel napi-heti rendszerességgel tartom a kapcsolatot, van kb. 3 ember, akivel évente, és a maradékot vastagon leszarom, sőt, ők is engem, és nem érdekel, hogy mi van egy olyan emberrel, akivel 8 év alatt annyit beszéltem, hogy add ide a radírod légyszí', meg hogy csukd be az ablakot, köszi...
Persze, van annyira jól nevelt az ember, hogy nem mondja a másiknak, hogy "menj a picsába, mert nem érdekel, hogy mi van veled", hanem végig hallgatod, válaszolsz a kérdéseire, és mész tovább.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2010.02.28. 23:55:00

@kinoxalin:
Én nem azt mondom, hogy mondjad szó szerint, hogy menjen a picsába, de kulturáltan is meg lehet fogalmazni azt, amit feltehetőleg a másik is gondol, mert valószínűleg nem csak te érzed úgy, hogy nem vagytok egy társaság.

kinoxalin 2010.03.04. 12:53:08

@Zabalint: na igen, de amíg én mennék tovább az utcán, egy köszönéssel elintézve a dolgot, addig a másik úgy érzi, hogy meg kell állni, és beszélni kell! Ezt nem értem, hogy minek erőlködni...

Intizar 2010.03.11. 00:39:51

Tudjuk már az előző iskolás írásból, hogy szerzőnk utálja iskolatársait, mint a kukoricagölődint. Ezek után semmi meglepő a jelen posztban. Azt nem fogom föl, hogy ezek az alakok, akik iránti megvetését és utálatát egy pillanatig sem titkolja, hogyan bírnak olyan hatalommal fölötte, hogy kénytelennek érzi magát udvariaskodni velük?

misbelief · http://tevhit.blog.hu 2010.03.11. 07:39:23

@Intizar: nem "utálom", hanem leszarom őket, nem érdekel az életük. Nem ugyanaz!

G_P 2010.03.30. 15:01:48

És amikor a találkozás végkimenetele az, hogy "NA MOSTANTÓL MÁR RENDSZERESEN ÖSSZE KÉNE FUTNI", lesz belőle EGY buli, aztán megint semmi?

Na ezt még bele lehetett volna írni, mert szintén nagyon gagyi! :)

MegaBrutal · http://lofaszkapitany.blog.hu 2010.04.18. 15:48:50

Én amikor a héten összefutottam egy volt osztálytársammal, kajakra érdekelt, hogy neki milyen az egyetemen. Kiderült, hogy ő is ugyanazt a faszt szívja, mint én (lásd: poroszos oktatási minta), csak ő a BME fizika szakán. Meg ő is utálja a segghülye magolósmajmokat, akik biflázási képességeik révén gond nélkül teljesítik az egyetemet, pedig nem is alkalmasak a szakmára. Szóval kifejezetten kellemes volt egy sorstárssal beszélgetni. :D Meg amúgy is inkább érdemi beszélgetésről volt szó, és nem feszengős small talk-ról. Tehát nem mindig kellemetlen volt osztálytárssal leállni beszélgetni. Az is megjegyzendő mondjuk, hogy az említett csókával annak idején a suliban is szoktunk beszélgetni, szóval nem az a szituáció állt fent, amiről ez a poszt szól.
süti beállítások módosítása