Az egyre ritkább posztokkal kapcsolatos magyarázkodás helyett inkább gyorsan belevágnék mai mondandómba, mivel a Goldenblog "Tévhit blogok" kategóriájában még versenyben vagyok!

Sokszor eljátszottam már a gondolattal, hogy komolyabb összegű lottónyeremény esetén vajon milyen típusú és felszereltségű járműre cserélném kisteljesítményű népautómat, és a bőrülés korábban mindig szerepelt az elképzeléseim között. Tudvalevő, hogy egy jó illatú bőrkárpit a kifinomult luxus netovábbja, a full extrás életstílus megtestesítője! A félreértések elkerülése végett, az alábbi képen nem bőrülés látható:

Nos, egy ismerősöm jóvoltából az utóbbi időben többször alkalmam nyílt személyesen megtapasztalni a szóban forgó élményt, és csalódottan döbbentem rá, hogy már megint egy álommal kevesebb... Hiába ugyanis az ezerzónás, digitális, intelligens, "jéghideg" klíma, a tűzforró napon leparkolt bőrüléses autóban a felárért vásárolt marhabőr kárpit az elviselhetetlenségig hevül! Nagyon érdekelne, hogy vajon hogyan akadályozzák meg például Dubai utcáin, hogy a drága kabriók bőrülései hólyagosra, ropogósra süljenek? (Gondolom, nem a saját szaftjukkal locsolják...)

Na de tegyük fel, hogy a felhevült autóba sikerült komolyabb égési sérülések nélkül bejutnunk, és beüzemeltük a klímaberendezést. Lehet, hogy látszólag komfortosan érezzük magunkat, azonban minél több a szabad bőrfelületünk (pl. stílszerűen rövidnadrágban és izomatlétában vagyunk), annál több ponton kezdünk izzadni és az üléshez ragadni. A helyzet állítólag télen sem jobb, csak éppen fordított: a bőrülés hajlamos jéghidegre hűlni, amelyen az esetleges ülésfűtés is csak idővel segít. Hát ez minden, csak nem luxus életérzés.

Végkövetkeztetésként arra jutottam, hogy saját autóm szövet kárpitja sokkal praktikusabb, és ha már a fenyőillatról lemondtam, bőrillat nélkül is kibírom valahogy. Talán egyetlen érv szól a bőrülés mellett - feltételezem, hogy könnyebb letisztítani róla felhajtott galléros barátaink prémium hányását.